A zajban összekuszálódnak a dolgok, a csendben viszont minden helyrekerül. Ezért fontos mesterségesen megteremtenünk körülöttünk és magunkban is a csendet, amely Isten szimfóniájához is szükséges. Bálint Gábor atya, a kaposvári katolikus gimnázium vezető hittanára mondta ezt azon az adventi léleknyitogatón,  amelynek ezúttal is a kaposvári püspöki székház adott otthont. 

A szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer munkatársai, mentálhigiénés szakemberek, lelkigondozók és önkéntesek részére rendezett találkozót Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya levélben köszöntötte. Kiemelte: a léleknyitogatók különös személyek, érzik a Lélek jelenlétét, tudják, miféle kulcsokkal nyitható ki az emberi szív, s amikor sokan hajlamosak magukat Isten képébe helyezni, nagy szükség van a hétköznapi alázatra, esendőségünk felismerésére és segítő kezekre.

Tóth László Norbert, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója azt nyomatékosította: a test edzettsége mellett a lélek karbantartása is elengedhetetlen, hiszen emberpróbáló terepen dolgoznak a munkatársak. Egyebek mellett erre volt bizonyság a drávatamási szociális otthonban élők drámacsoportjának a produkciója. Friedrich Emília Mindannyian mások vagyunk címmel jelbeszédes számot tanított be a fogyatékossággal élőknek. Ezt követően a megbocsájtásról esett szó, amely ilyenkor, advent idején különösen aktuális, hiszen munkahelyi kapcsolatok, házasságok, családok, barátságok, generációk megmételyezője, ha elmarad a megbocsájtás, a kiengesztelődés. Fejér István nagybajomi lelkipásztor nemcsak lelkészként, hanem családterapeutaként is avatott szakértője e témának, és a Somogy megyei nevelőszülői hálózat rendezvényén is adott már elő. A bántalmazás fajtáit sorolta, majd arról beszélt: a megbocsátás nem felejtés, nem elnézés, nem mentegetés, s nem is érzés. A Biblia szerint is akarat, elhatározás dolga. Megkönnyíti a lelket; jóllehet: egyes fázisai felcserélődhetnek. Azt is hangsúlyozta: míg a megbocsátás „egyemberes” feladat, addig a kibéküléshez szükséges a tettes is. Hágen Ilona Edit nővér, a megszentelt szüzek rendjének tagja, a jelszerepről mesélt hitelesen, derűs jelenléttel, lebilincselően. Kiemelte: jelnek lenni életprogram. Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, így az Ő szeretetének jele, megismételhetetlen műalkotás, egy-egy csoda vagyunk mindannyian. Nem az Ő gondolataival, szándékával van baj, hanem a mi látásmódunkkal. 

Monory Ildikó a Kőkút-gyöngyöspusztai szociális otthoni telephely terápiás munkatársa A hit csillaga címmel vallott arról, miként lehet idős, demens személyeket megérinteni Isten igéjével, amely megvéd az aggodalmaskodástól, de folyamatos változásra is késztet, mivel az Istenben élő ember arca ragyog;  a sötétségben járóknak viszont nincsen világosságuk.

Bálint Gábor atya, a kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpont vezető hittanára, püspöki biztos a csendről, annak jótékony, Istenhez emelő erejéről értekezett, számos irodalmi és zenei példát felsorakoztatva. Megtudtuk, a napi egy óra csendről nem hajlandó lemondani. Az örökös zajban élők ugyanis nem veszik észre maguk körül a világot, s a másik emberen is átgázolnak. A Példabeszédek könyvére utalva azt mondta: advent idején (is) megvan az ideje a hallgatásnak, hiszen csend nélkül nemcsak az ünnep hal meg, mi is elveszítünk valamit önmagunkból.

Az adventi léleknyitogatón részt vett Vetési Bernadett, a Somogy Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Dér Tamás, Kaposvár Megyei Jogú Város alpolgármestere, valamint Késmárki Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság társadalmi kapcsolatokért felelős referense, a szociális és gyermekvédelmi intézmények mentálhigiénés szakembereinek, lelkigondozóinak tartott Osztozók országos koordinátora is. A kaposvári adventi léleknyitogató – az év utolsó osztozója – az EMMI Szociális Ügyekért Felelős Államtitkársága támogatásával valósult meg, s Balázs Izolda és Ujláb Gábor verses-zenés összeállításával zárult.

Lőrincz Sándor

Képgaléria:


Fotó: Kling Márk